1961-ben született Miskolcon. Tanulmányait a nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán folytatta. Izsó Miklós Képzőművészeti Körben alkotott, mesterei: Bényi Árpád és Valkovics Zoltán debreceni festőművészek voltak.

A képek témája mellett fontosnak tartja azok hangulatát, festészetének lényege a hangulatban határozható meg. Alkotásai témája a folyamatosan változó természet és emberi környezet, melyet megpróbál egyéni látásmóddal a nézők elé tárni.

– Az érzés az, amit tükröznie kell egy képnek – mondja Dusza Tibor miközben egy tanyai látképet hasonlít össze egy pesti belvárosi képpel. – A két különböző közeg hangulatát ugyanúgy érzékelteti a festmény – nyugtázza a művész.

A nyugodt, békés tájképek, csendéletek mellett visszatérő téma az olaszországi Velence, a szentendrei utcaképek. Inspiráló helye a Duna part, a nyári naplementékkel, a Pilis sziluettjével, valamint a Tabán és környéke, amely még őrzi hagyományos jellegét.

A művészettörténeti stílusok közül az impresszionizmus áll a legközelebb művészetéhez és alkotásaihoz. Nem lehet képeire egyértelműen mondani, hogy realisták: – A valóságból hangulatot felépíteni – ez a legfontosabb irányelve festészetének. – Akkor éri el célját a festmény, ha azt az érzést, hangulatot árasztja, mint amikor egy helyen jól érzed magad – fogalmazza meg festészetének lényegét a művész.

Tanulmányutakon Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Horvátországban járt.

Kiállítások

1989. Budapest

1981 Vác

1998 Göd

1999 Párizs, Kiskőrös

2000 Szentendre, Veresegyház

2001 Stuttgart

2002 Gyöngyös

2003 Gödöllő

2004 Esztergom

2005 Tata, Szekszárd, Jászberény

2006 Mezőkövesd